Vasárnap elfogadhatják a Brexit-megállapodást

2021 után kvótarendszert vezethet be az Egyesült Királyság a külföldi álláskeresők szűrésére. Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint a szigetország az EU-ból távozva vissza akarja venni az ellenőrzést a külföldi munkaerő beáramlása fölött, azonban a briteknek továbbra is szükségük van a máshonnan érkezőkre.

A vasárnapi brüsszeli uniós csúcson a tagállamok aláírhatják a Brexit feltételeiről, és talán a jövőbeli gazdasági kapcsolatokról szóló megállapodást. A dokumentumot mindemellett Theresa May kormányfőnek is el kellene fogadtatnia a londoni parlamenttel.

Úgy néz ki, hogy aláírják a dokumentumot – szögezte le Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 Ma este című műsorában. „Pedro Sanchez az elmúlt napokban az asztalra csapott, Theresa May pedig nem tudott mit kezdeni a helyzettel, úgyhogy megpróbáltak olyan kiegészítő szövegezést találni az 585 oldalas szerződéshez és az előtte lévő politikai deklarációhoz, amely egy kicsit mindkét félnek igazat adott” – fogalmazott.

Elismerték, hogy Spanyolország lesz az elsődleges ország, akit be kell vonni, amikor Gibraltár státuszát érintően tárgyal az Egyesült Királyság és az Európai Unió a későbbiekben. Theresa May szerint Gibraltáron a brit szuverenitás nem alku kérdése, Sanchez viszont megosztott szuverenitást szeretne. Azonban az nem egyértelmű, hogy mindez a gyakorlatban hogyan valósítható meg – mondta.

A spanyolok megszereznék, a britek megtartanák

„Ez presztízskérdés a spanyolok és a britek között” – hangsúlyozta. Szabó Barnabás szerint Nagy-Britannia számára a terület katonai támaszpont, Spanyolországban viszont időről-időre felbukkan a kérdés, hogy Gibraltár 1713-as elvesztése óta miként csatolhatnák vissza a területet.

Sanchez azért is kezeli nemzeti szimbólumként Gibraltárt, mert Andalúziában, amely egy kis autonóm spanyol tartomány, választásokat tartanak a közeljövőben – tette hozzá.

Elmondta: az uniós tagállamok jogilag Spanyolország nélkül is elfogadhatták volna a Brexit szövegét, de kínos lett volna az EU számára, ha nem tudnak egységesen megállapodni a részletekben.

21 hónapos átmeneti időszak – elég lesz?

A kutató szerint egyelőre csak a kilépés feltételeiről tárgyalnak a felek, március 29. – a Brexit hivatalos dátuma – után viszont megkezdhetik az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeni viszonyrendszerét szabályozó szerződés előkészítését.

Mint mondta, 21 hónapos átmeneti időszakot tűztek ki a tárgyalásokra, de már most készülnek arra, hogy ez az intervallum nem lesz elegendő, valamint arra is, hogy mi történik, ha a brit parlamenti többség nem fogadja el, hogy 21 hónapig gyakorlatilag nem változik a státusza az unióval szemben – kivéve, hogy most már nem szólhat bele az EU27 döntéseibe.

A kilépési szerződés azt is tartalmazza, hogy a britek milyen pénzügyi kötelezettségeket vállalnak azokból az ügyekből, amiket az EU még velük együtt vállalt. Meghatározták ennek az összegét, amiből az unió már nem fog engedni – fogalmazott.

Jöhet a kvótarendszer a munkaerőpiacon

Szabó Barnabás szerint Theresa May a Brexittel a kilépéspártiak igényét teljesítette: kiket és meddig engednek be az országba – a kiválás a közép-kelet-európai, uniós tagállamokból érkező munkavállalókat érintheti érzékenyen. Akik már kint tartózkodnak, azok a mostanival megegyező feltételekkel maradhatnak, és az átmeneti időszak végéig még az uniós szabályok vonatkoznak a munkavállalókra.

Utána viszont valamilyen kvótarendszert vezetnek be. Hogy ez később része lesz-e az unióval kötött szerződésnek, az még nyitott kérdés. A mostani kormányzati álláspont szerint „egész egyszerűen megválogatnák, hogy a munkaerőpiacról kire van szükség, és közülük mennyi munkavállalót engednek be az Egyesült Királyságba” – fogalmazott.

Szabó leszögezte: „az biztos, hogy Nagy-Britanniának szüksége volt erre a munkaerőre, úgyhogy a saját érdekében úgy kell szabályozni majd a kérdést, hogy a külföldiek később is betölthessék ezeket az állásokat”.